Az őshonos fekete bodzánk mutatós kertészeti változata, hasonló igényekkel, mint az alapfaj: talajban nem válogat, de kedveli a napos fekvést. Kifejlett magassága 3-6 méter. Illatos virágtányérjai tömegesen vonzzák a rovarokat, fekete bogyója ízletes és akár lekvárt is főzhetünk belőle. Szoliternek, vagy sötétzöld cserjecsoport előterébe, esetleg a bordó levelű, rózsaszín virágú változattal együtt ültessük.

Feltűnő aranysárga lombú, lassú növekedésű, 2,5-3 méteres magasságot elérő, örökzöld cserje. Virága apró, fehér, bogyója narancsszínű, amely télen díszít. Vágott sövénynek, vagy szoliternek ajánljuk. Metszés hatására sűrűn bokrosodik, így jó fészkelőhelyet kínál a madaraknak. Üde, jó vízáteresztő talajba ültessük, napos, vagy félárnyékos helyekre. Tartós szárazság idején érdemes locsolni. Erős fagyokban hajtásai károsodhatnak. Enyhén mérgező!

Legfeljebb 1,5 méteresre növő örökzöld cserje, amely ha biztosítjuk számára a megfelelő élőhelyet, tavasszal sok bóditó illatú, gyertyaszerű virágot hoz, a rovarok nagy örömére. Sötétzöld, vastag levelei karcsúak, hosszúkásak. Piros, illetve éretten fekete bogyói a madaraknak jó csemege, számunkra azonban mérgező, ahogyan a növény többi része is. Üde, jó vízáteresztésű talajba ültessük, és gyakran öntözzük, különben könnyen kiszárad. Gazdag virágzásra napos fekvésben számíthatunk.

A Novita babérmeggy az egyik legnépszerűbb babérmeggy változat, köszönhetően gyors növekedésének (2-3 méteres végleges magasság) és kiváló ellenálló-képességének. A Novita tavasz végén hozza erős illatú, fürtös, fehér virágait, az őszi időszakban pedig fekete bogyótermésével díszít, amely a növény többi részéhez hasonlóan mérgező. A babérmeggyek kiválóan alkalmasak sűrű örökzöld sövénynek, amennyiben gondoskodunk a megfelelő vízellátásról. Sűrű sövényként kiváló fészkelőhely, bogyója őszi csemege a madaraknak. Nagy méretű, fényes leveleinek köszönhetően zaj-és porszűrőnek is telepíthetjük. Napos, félárnyékos helyre, jó vízáteresztésű, tápanyagokban gazdag talajba ültessük.

Alacsony növésű, legfeljebb 1 méter magasra növő, de sudár hajtású, terebélyes, nagyon dekoratív, félörökzöld cserje. Májustól ősz közepéig nyíló napsárga virágait minden rovar szereti, a virágzást követően vörösbarna színű bogyóterméseivel díszít. A bogyókat a madarak előszeretettel fogyasztják. Magasabb cserjék közé helykitöltőnek, szegélynek ajánljuk, de érdemes figyelni arra, hogy a kezdetben filigrán növénykéből hamar hosszú hajtású, dús cserje lesz. Átlagos kerti talajban, átlagos öntözés mellett, napos és félárnyékos helyen is szépen fejlődik. Enyhébb teleken leveleit is megtartja.

Lándzsás, szöszös levelű, erőteljes növekedésű, terebélyes, szövevényes, csavarodó hajtású, akár 6-8 méter magasra is felkúszó örökzöld. Apró, rovarcsalogató, de kevésbé illatos lilás-vöröses virágait nagy tömegben hozza. Ősszel érő bogyói hamvas kékek, a madarak előszeretettel fogyasztják. Napos vagy félárnyékos, nem fagyzugos helyre, tápanyagokban gazdag, jó vízáteresztésű talajba ültessük. Töve mindig kapjon takarást, mert könnyen kiszárad. Falak örökzöld takarására, kerítések befuttatására is ajánljuk. Sűrűn futtatva kiváló fészkelőhely.

Gyorsan terjeszkedő (akár 5 méter magasra is felkúszó), sűrűn elágazó, terebélyes futónövény, ami enyhébb teleken megtartja vöröses zöld leveleit. Napos helyen kerítések, délies kitettségű falak dísze lesz, pirosas-rózsaszín-narancs, bódító illatú virágaival, amelyek ellenállhatatlanul vonzzák a lepkéket és sok más viráglátogató rovart. Piros bogyója a madarak számára őszi-téli csemege.

Ellenálló, kis termetű (kb. 6 m végleges magasság), különleges, dekoratív fácska. Erős, sötétzöld levelei ősszel sötétvörösre színeződnek, ami szép harmóniát alkot a sötétlila bogyóival. Fehér ernyővirágzata májusban nyílik, számos beporzó rovart vonzva magához. Bogyótermését ősszel a madarak fogyasztják. Szoliterként kis kertekbe is ültethető. Napos fekvést és jó vízáteresztésű talajt igényel.

Jó vízáteresztésű, semleges talajt igénylő, lassú növekedésű, lombhullató, különleges megjelenésű cserje, amely elsősorban össze-vissza csavarodó ágaival díszít. Végleges magassága 2-3 méter, napos vagy félárnyékos fekvést igényel. Homogén háttér előtt vagy szoliterként érvényesül a legjobban. Kora tavaszi barkavirágzatáról a méhek gyűjtenek pollent. Ha hagyjuk kiterebélyesedni, sűrű, csavart ágrendszere kiváló fészkelőhely lesz.

Lassan növekvő, 2-3 méteres magasságot elérő, terebélyes, bonyolult, csavart ágrendszerű szoliter, amely napos vagy félárnyékos, semleges kémhatású, jó vízáteresztésű talajokon érzi igazán jól magát. Egylaki növény, bár ritkán virágzik. Az oltás helye alatt a vad mogyoró alany gyakran hoz kényszerhajtásokat, amiket érdemes lemetszeni, hogy megmaradjon a növény csavart jellege. Kora tavaszi barkavirágzatáról a méhek gyűjtenek pollent. Ha hagyjuk kiterebélyesedni, sűrű, csavart ágrendszere kiváló fészkelőhely lesz.

Szélesen elterülő, lassú növekedésű, 2,5-4 méteres végleges magasságot elérő, aranysárga lombú örökzöld. Ágcsúcsai bókolóan lehajlóak, a felső részeken jellemzően szélesebbek, mint a talajhoz közel. Napos helyre, jó vízáteresztésű, savanyú talajba ültessük. Valamennyi tiszafa mérgező. Sűrű ágrendszere és a madarak számára fogyasztható bogyói miatt azonban madárbarát kertek kelléke lehet.

Karakteres, kissé egzotikus hatású örökzöld cserje, amely 3-4 méter magasra és hasonlóan szélesre nő. Sűrűn elágazó, íves, bókoló ágrendszerével jól használható építmények takarására, vagy akár nyíratlan sövénynek. Sötétzöld lándzsaszerű levelei mélyen erezettek, bőrszerűek, de egész évben találhatunk rajta sárga, narancs vagy piros leveleket is. Apró virágait tömegesen hozza tavasz végén, nyár elején, tűzpiros bogyóira a madarak szorgalmasan rájárnak, viszont ha nem találják meg, akkor a bogyók egész télen díszítenek. Napos vagy félárnyékos fekvésbe, jó vízáteresztésű, tápanyagokkal jól ellátott talajba ültessük.

Kezdetben lassú növekedésű, később erőteljesen terjedő lombhullató kúszónövény, amely akár 10 méter magasra is felfut. Kifejlett korában súlya jelentős, ezért csak erős szerkezetekre érdemes felfuttatni. Látványos, illatos, kékes-lila virágfürtjei még lombfakadása előtt, áprilisban nyílnak, és tömegesen vonzzák a méheket. Napos vagy félárnyékos helyre, jó vízáteresztésű, tápanyagokkal jól ellátott, enyhén savanyú talajba ültessük. Virágait az új hajtásokon hozza, ezért visszametszéssel többszöri virágzás is elérhető. Kesze-kusza ágrendszere kiváló fészkelőhely.

Hazánkban is őshonos, örökzöld tiszafaféle, amely hosszú évtizedek alatt éri el kifejlett 10-20 méteres magasságát. Lombkoronája változatos megjelenésű, sötétzöld tűlevelekkel és nyár végén, kora ősszel érő élénk piros terméssel, amely a mókusok és madarak egyik kedvenc őszi csemegéje. A mag, és a tiszafa levelei azonban erősen mérgezőek. A metszést jól tűri, azonban szabad állásban, kellő nagyságú térben bontakozik ki a legszebben. Igénytelen, a városi környezet is jól tűrő, könnyen tartható dísznövény, azonban a pangó vizet nem viseli el hosszú távon. Jól tűri a száraz időszakokat is, a fiatal növényt a gyökeresedés időszakában viszont érdemes locsolgatni.

3 m magasra és hasonlóan terebélyesre növő madárbirs faj, amelynek bőrszerű levelei kékesszürke, ezüstös, molyhosak. Tömegesen nyíló apró, fehér virágai májustól nyílnak, és méhlegelőként üzemelnek. Nagy méretű termései nagyon dekoratívak, narancsvörösek. Meleg, napos, vagy félárnyékos fekvésben, közepes vízellátottság mellett, átlagos kerti talajban érzi jól magát. Tartós szárazság idején érdemes öntözni, különösen a fiatal növényt. Szabálytalan, nyíratlan sövénynek, bokorcsoport tagjaként (különösen sárga lombúak táraként), de akár szoliter cserjének is ültethetjük.

Ez a kis örökzöld a Himalájából származik, erős napsugárzásnak és erős szeleknek kitett hegyoldalakról. Növekedése ennek megfelelően rendkívül lassú, termete pedig alacsony. Különleges talajtakarót nevelhetünk belőle, de sziklakertekben is mutatós elem lehet. Acélkék kertészeti változata is kiválóan tűri a zord körülményeket és tápanyagokban szegény talajokat is. A pangó vizet nem tolerálja, ugyanakkor csak teljesen napos fekvésben marad szép, tömött. Tobozbogyóik a kerti madaraknak fontos táplálék lehet, de mivel kétlaki, ezért párban érdemes ültetni.

Széles oszlop alakú változat, amelynek végleges magassága 3-5 méter. Levelei sötétzöldek, ágrendszere sűrű. Szoliternek és vágott sövénynek is alkalmas. Valamennyi tiszafa meglehetősen lassú növekedésű és mérgező.

Sudár termetű, legfeljebb 1,5–2 m magasra növő lombhullató cserje, fényes, mély zöld levelekkel, fehér és illatos, nyár közepén nyíló ernyővirágzattal. Nevét nyár végétől érő rózsaszín terméseiről kapta, amelyek az érés folyamán kék, majd lilásfekete színűre váltanak. A kerti madarak számára fontos csemege a bangiták termése, számunkra azonban mérgező. Őszi lombja élénk vörös. Napos vagy félárnyékos helyre, jó vízáteresztésű, tápanyagokban gazdag talajba ültessük. Különleges megjelenése miatt leginkább szoliternek ajánljuk, de megfelelően összeválogatott cserjecsoport részeként is jól érvényesülhet.

Kis termetű, legfeljebb 3-5 méter magasra növő, hibrid eredetű lombhullató cserje, kis fácska. Április végén, május elején nagy tömegben nyíló, rózsára emlékeztető, apró, fehér szegélyű sötét rózsaszín virágaival feltűnő jelenség, ami miatt gyakran ültetik sorfának, parkfának. Ősszel érő piros bogyója a madarak számára jelent táplálékforrást. Napos fekvésbe, jó vízáteresztésű, átlagos kerti talajba ültessük szoliterként, vagy út, ösvény menti fasorként.

Jellegzetes, vízszintes ágrendszerű, 2-3 méter magasra növő, oldalirányban ennél terebélyesebb cserje. Tavaszi friss leveleivel és fehér terülő virágaival is díszít, kifejezetten szoliter jellegű. Virágai egész nyáron nyílnak, a nektárszívó rovarok nagy örömére. Jó vízáteresztésű, tápanyagokban gazdag talajba és félárnyékos helyre ültessük, mivel a napperzselésre érzékeny lehet. Kékesfekete bogyóterméseit a madarak szeretik, azonban két eltérő V. plicatum fajta szükséges hozzá.

Az egyik legdekoratívabb berkenye változat, ősszel érő, erős sárga termése feltűnő kontrasztot alkot sötét narancsos bíborvörös őszi lombjával. Középtermetű (6-10 méter végleges magasság, 5-6 méter szélesség), laza ágrendszerű, széles kúp koronájú, szürkésbarna, sima kérgű fácska, kisebb kertekbe. Fehér ernyővirágzata májusban nyílik, a rovarok nagy örömére. Bogyótermését késő ősszel a madarak csipegetik. Laza szerkezetű, jó vízáteresztésű talajt és napos fekvést igényel.

Kompakt növekedésű, különleges, kissé terülő ágrendszerű, inkább széles, mint magas félörökzöld cserje. Fényes, sötétzöld levelei mellett tavasz közepétől rendkívül illatos, tömött bugákban sorakozó krémfehér virágai díszítenek. Piros bogyótermései nyár végétől már érnek és sokáig a növényen maradnak, amennyiben a kerti madarak ezt lehetővé teszik. Végleges magassága 1,5 méter, szélessége akár 2,5-3 méter is lehet. Napos vagy félárnyékos helyre, jó vízáteresztésű, üde, tápanyagokkal jól ellátott talajba ültessük, de gyengébb talajokon is életképes, a talaj kémhatására nem érzékeny. Szoliternek, de akár sövénynek is ültethetjük. Bogyói az emberre enyhén mérgezőek.

Feltűnően erős, bódító illatú, sötét levelű díszcserje, amely már kora tavasszal, a lombfakadás után vonzza a rovarokat bogernyőben nyíló, halovány rózsaszín virágaival. A cserje rendkívül lassú növekedésű, sűrűn bokrosodó, végleges magassága legfeljebb 1,5-2,5 méter. Ősszel levelei erős vörösre színeződnek. Piros termése (mint minden más bangitáé) számunkra mérgező, de termést csak egy másik egyed jelenlétében hoz. Napos, vagy félárnyékos helyre, tápanyagokban gazdag talajokba ültessük, ahol tudunk gondoskodni a folyamatos vízutánpótlásról is.

Legfeljebb 1 méter magasra növő, sűrű ágrendszerű lombhullató cserje, amely május-júniusban tömegesen hozza fehér, illatos virágait, a rovarok nagy örömére. Ősszel piros bogyókat érlel, amelyek télen is a növényen maradnak, táplálékot nyújtva az áttelelő madaraknak. Napos vagy félárnyékos helyen, enyhén meszes talajban fejlődik a legszebben.

Nagyra növő és terebélyes lombhullató cserje, amely akár 6-10 méteresre is megnőhet. Friss hajtásain a levelek sötét bíbor színűek, idővel fokozatosan zöldes árnyalatot vesznek fel. A közönséges mogyoróhoz hasonlóan gyakran több törzsű bokorfa, amely besűrűsödve kiválóan alkalmas látvány-és hangfogó sövénynek, de akár szoliternek is. Értékes csonthéjas termését nem csak a harkályfélék, hanem a mókusok is előszeretettel fogyasztják. Napos vagy félárnyékos helyre, jó vízáteresztésű talajokba ültessük. Tartós szárazság idején fontos lehet a locsolás.