Az őshonos fekete bodzánk mutatós kertészeti változata, hasonló igényekkel, mint az alapfaj: talajban nem válogat, de kedveli a napos fekvést. Kifejlett magassága 3-6 méter. Illatos virágtányérjai tömegesen vonzzák a rovarokat, fekete bogyója ízletes és akár lekvárt is főzhetünk belőle. Szoliternek, vagy sötétzöld cserjecsoport előterébe, esetleg a bordó levelű, rózsaszín virágú változattal együtt ültessük.

Karakteres, laza szerkezetű, 3-5 méter magasra növő gyümölcstermő díszcserje, hatalmas karéjos levelekkel. Napos, meleg, védett helyen fejlődik szépen és hozza sárgászöld gyümölcseit nyár végén, ősz elején. Fiatalon fagyra érzékeny, ezért vastag takarást igényel. Jó vízáteresztésű talajt igényel, de sovány talajokban is megél. A szárazságot jól tűri, rendszeres locsolással ugyanakkor elősegíthetjük gyors fejlődését és télállóságát.

Nagyra növő és terebélyes lombhullató cserje, amely akár 6-10 méteresre is megnőhet. Friss hajtásain a levelek sötét bíbor színűek, idővel fokozatosan zöldes árnyalatot vesznek fel. A közönséges mogyoróhoz hasonlóan gyakran több törzsű bokorfa, amely besűrűsödve kiválóan alkalmas látvány-és hangfogó sövénynek, de akár szoliternek is. Értékes csonthéjas termését nem csak a harkályfélék, hanem a mókusok is előszeretettel fogyasztják. Napos vagy félárnyékos helyre, jó vízáteresztésű talajokba ültessük. Tartós szárazság idején fontos lehet a locsolás.